Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel; a pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten ismertetett felmérésből kiderült, hogy a magyar felnőtt lakosság számolási készsége meghaladja az OECD országok átlagát.

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügyekért felelős államtitkára elmondta, a kompetenciamérés segít a kormánynak és azon belül az egyes szakpolitikáknak meghatározni a lakosság készségeinek és képességeinek fejlesztési irányait. Mindez fontos a munkaerőpiac szempontjából, mert ma már az adott ágazatok által elvárt kompetenciákkal rendelkező munkavállalókra van szükség - tette hozzá. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közneveléséért felelős államtitkára közölte, a PIAAC felmérés és azon belül főként a számolási készségek mérése visszaigazolta, hogy a magyar oktatási rendszer eredményesen működik.

Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzéséért felelős helyettes államtitkára is megerősítette, hogy a gazdaság folyamatos növekedéséhez minőségi munkaerőre van szükség. A minisztérium a gazdaság szereplőinek visszajelzései alapján határozta meg, hogy a munkáltatók milyen készségeket és képességeket várnak el a dolgozóktól, az így felállított tíz pontból álló lista tartalmazza egyebek mellett a problémamegoldást, az együttműködést, a kreativitást, az innovációt és a digitális kompetenciát is - mondta. Hozzátette: mindezeknek, valamint az ipar 4.0 stratégia figyelembevételével alakították ki a szakképzés átalakításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek az általános vitája már véget ért.

Pölöskei Gáborné kiemelte, az ITM a szakképzés és a felnőttképzés kialakításánál is egy rugalmas rendszer kiépítésére törekszik. Ezt szolgálja, hogy a korábbi 759 szakma helyett, amelyeket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazott, 174 alapszakmát határoztak meg.

Felhívta a figyelmet, hogy a felnőttek két alapszakmát az iskolarendszerben továbbra is ingyenesen szerezhetnek.

William Thorn, az OECD vezető elemzője elmondta, hogy a PIAAC felmérésben a kérdőívek szövegértési, számolási feladatokat tartalmaztak, illetve a problémamegoldást vizsgálták számítógépes környezetben. Arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes készségeket a válaszadók mennyire tudják a mindennapi életben használni. Példaként az adóbevallás szövegének értelmezését és koncertjegy online vásárlását említette. A vezető elemző közölte, a szövegértési és a számolási készséget vizsgáló feladatokban egyaránt Japán érte el a legmagasabb pontszámot, a problémamegoldást tekintve viszont már Új-Zéland és Svédország végzett az élen.

Lukács Fruzsina, a PIAAC nemzeti projektmenedzsere elmondta, hogy Magyarországon a 16-65 éves korosztályból 6149 emberrel készítettek sikeres interjút. A felmérés a szövegértési, a számolási és az infokommunikációs készségek felmérése mellett vizsgálta a válaszadók képzettségét, korábbi és jelenlegi munkáját is.

Magyarország eredménye nemzetközi összehasonlításban a szövegértési és a problémamegoldó készség vizsgálatában az OECD tagországok átlagos eredményénél alacsonyabb. . Példaként említette, hogy Magyarország felnőtt lakossága szövegértésből 264 pontot ért el, ami 2 ponttal maradt el az OECD országok átlageredményétől. . Ez az eltérés statisztikailag szignifikáns, a problémamegoldó készség esetében az OECD-országok átlagától nem tér el szignifikánsan a magyar eredmény. Ugyanakkor kiemelte, hogy a számolási készségben Magyarország meghaladta az OECD átlagát, ugyanis míg utóbbi 262 pont volt, Magyarország felnőtt lakosságának teljesítménye elérte átlagosan a 272 pontot. Lukács Fruzsina hozzátette, a magyar felnőtt lakosság körében a szövegértési feladatoknál a 25-34 évesek teljesítettek a legjobban, a legalacsonyabb átlagpontszámot az 55-65 évesek szerezték. Érdekességként megjegyezte, hogy míg a számolási készség nem mutatott eltérést nemek szerint, a problémamegoldó készséget igénylő feladatoknál a férfiak felül voltak reprezentálva mind a legjobban teljesítő csoportban, mind azok között, akik nem rendelkeztek megfelelő szintű számítógépes ismeretekkel.

A helyszínen kiadott közlemény szerint a PIAAC az OECD szakmai vezetésével, koordinálásával megvalósuló nagymintás nemzetközi összehasonlító felmérés. Magyarországon a felmérés megvalósítása a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetésével a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével konzorciumi keretek között zajlott, az ITM szakmai-szakpolitikai támogatásával.

 

Budapest, 2019. november 15., péntek (MTI)

2017. augusztus 25-én került megrendezésre a GINOP-6.2.1-VEKOP-15-2015-00001 azonosító számú „Részvétel az OECD Felnőttek Képesség- és Kompetenciamérése Programjában (PIAAC)” elnevezésű kiemelt projekt „PIAAC felmérés Magyarországon” című sajtónyilvános rendezvénye.

A rendezvényt Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyekért felelős államtitkára, az OECD Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg. Az államtitkár a felmérést ismertetve elmondta, hogy az OECD felnőtt képesség- és készségmérési programja, a PIAAC a felnőttek készségeiről eddig készített legátfogóbb nemzetközi összehasonlító vizsgálat, amely pontos képet ad arról, hogy a 16-65 év közötti felnőttek mennyire használják képességeiket munkájuk során. A nagyszabású felmérés szeptemberben indul Magyarországon, és körülbelül nyolc hónapon át tart majd. Ennek során a KSH kérdezőbiztosai személyesen keresik fel a tudományos módszertan segítségével reprezentatív módon kiválasztott embereket.
Az eseményen elődadást tartott Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minsztérium Szakképzésért és Felnőttképzésért felelős helyettes államtikára, valamint Dr. Jánszky Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium Európai Uniós és Nemzetközi Pénzügyi főosztályvezető-helyettese is. A konzorcium keretében megvalósuló projekt részéről Dr. Lukács Éva Fruzsina szakmai vezető mutatta be a kiemelt projekt főbb célkitűzéseit, a megvalósítási folyamatokat, az elérni kívánt eredményeket. Janák Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal Életmód-, foglalkoztatás és oktatásstatisztikai főosztályvezetője a rendezvényen beszámolt az OECD Felnőttek Képesség- és Kompetenciamérési Programjában (PIAAC) való magyar részvételről, valamint ismertette a program célját, jelentőségét, beszélt a 2017. szeptemberében induló felmérés részleteiről: a mintaválasztásról, az adatfelvétel és adatkezelés szabályairól.

 

 

Magyarország 2016-ban ünnepli OECD csatlakozásának 20. évfordulóját, amelyről az év során hazai és párizsi események sorozatával emlékezünk meg. Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az MTVA-nak adott interjúiban kiemelte, hogy Magyarország bár globális méretekben kicsi, de tehetséges, tudásban és kultúrában gazdag ország.

A 20 év alatt a világgazdaság folyamataihoz dinamikusan alkalmazkodva hazánk sokat hasznosított az OECD és tagországainak jó gyakorlataiból, de maga is gazdagította az OECD-t saját reformtörekvéseivel és tapasztalataival.

Magyarország – az OECD-hez és a tagországokhoz hasonlóan – folyamatosan keresi a helyes szakpolitikai válaszokat a jelen és a jövő gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásaira a polgárok életminőségének, jólétének javítása érdekében. Ennek eredményeképpen az elmúlt években – az OECD ajánlásait is figyelembe véve – sikerült a magyar gazdaságot kiegyensúlyozott növekedési pályára állítani, folyamatosan emelkednek a bérek, és bővül a foglalkoztatottság és a fogyasztás is.

Az OECD tagság előnyeit kihasználva Magyarország a jövőben is támaszkodni kíván az OECD tapasztalataira, elemzéseire, valamint a legjobb szakpolitikai gyakorlatokra.