PIAAC - Tudástár

Kompetenciamérés

Szövegértési készség

Szövegértési készség alatt a PIAAC különféle típusú írott szövegek (pl. prózai szövegek, újságcikkek, hirdetések vagy honlapok) megértését, továbbá használatának, kritikai értékelésének és magyarázatának képességét érti. Az olvasási készség elengedhetetlen a céljaink eléréséhez, a tudásunk és képességeink továbbfejlesztéséhez és a társadalmi életben való részvételhez.

Számolási készség

A számolási készség nem csupán alapvető számolási műveletek elvégzésének képességét jelenti. A PIAAC úgy határozza meg ezt a készséget mint hétköznapi matematikai információk elérésének, használatának és magyarázatának, valamint a hétköznapi élet során felmerülő különféle matematikai problémák sikeres megoldásának képességét.

A szövegértési és számolási készség alapelemei

Szövegeket olvasni és megérteni nem lehetséges bizonyos alapvető készségek nélkül, mint amilyen a szavak felismerése, elemzési képesség, szövegrészek megértése. Ezeket vizsgálja a PIAAC úgynevezett olvasási elemek része. A 2. ciklusban az utóbbi két készséget, vagyis az egyszerű mondatok jelentésének elemzését és az összefüggő szövegrészek értelmezésének képességét mérik.

Észak-amerikai területen végzett kutatások rámutattak, hogy a felnőttek nem elhanyagolható százaléka rendkívül csekély olvasási készséggel rendelkezik. A felmérés olvasási elemek része lehetővé teszi meghatározni a népességnek ezt a százalékát a részt vevő országokban. A felmérés eredményei alapján vissza lehet következtetni azokra a különféle okokra, amelyek a különösen alacsony olvasási készségek mögött állnak, és javaslatokat lehet megfogalmazni a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban.

A PIAAC 2. ciklusa keretében a számolási készség alacsonyabb szintjeit elérő válaszadók készségeinek mérésére alkalmas számolási elemek résszel bővült a felmérés. Ebben az alapvető számérzék mérésére alkalmas feladatok szerepelnek, melyekben azt kell meghatározni, hány darabot lát a válaszadó egy adott dologból egy képen, illetve négy szám közül kell a legnagyobbat megjelölni.

Adaptív problémamegoldás

Az adaptív problémamegoldás mint kompetenciaterület először a PIAAC felmérés második ciklusába került bele, az első ciklusban a problémamegoldás technológia-gazdag környezetben elnevezést viselte a harmadik kognitív terület. Ez magában foglalta a digitális technológiák, kommunikációs eszközök és hálózatok használatát az eredményes információkeresés, -megosztás és -értelmezés érdekében. Az adaptív problémamegoldás is nagyrészt – de nem kizárólag – információ-technológiai környezetben felmerülő problémák megoldására fókuszál, ehhez hozzáadódik azonban, hogy a feladatszituációk dinamikusak, vagyis a megoldás során új információk, változások beépítésére, a megoldási stratégiák felülvizsgálatára van szükség.

Az ezen a területen elért eredmények alapján megfogalmazható, hogy mennyire sikeresek és célirányosak a felnőttek a technológiai alapú problémamegoldásban hétköznapi helyzetekben és a munkahelyi életükben. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy az egyes országok lakossága mennyire felkészült a 21. század technológiai kihívásaira.

Háttérkérdőív

A háttérkérdőív olyan alapvető demográfiai adatokat mér fel, mint az életkor, a képzettségi szint vagy a megkérdezett személy foglalkozási helyzete. A munkavállalók ezen kívül a munkakörükkel, munkahelyi környezetükkel, valamint a munkájuk során alkalmazott készségeikkel kapcsolatban is átfogó kérdéseket kapnak. A kapott adatok alapján felismerhetők a felnőttek képességeit és készségeit befolyásoló tényezők.

A PIAAC háttérkérdőívének alapelemei:

a megkérdezett személlyel kapcsolatos általános információk
oktatás és továbbképzés
jelenlegi foglalkozási helyzet és munkahelyi tapasztalatok
képességek általános és foglalkozással összefüggő alkalmazása
tanulással és hétköznapi témákkal kapcsolatos beállítottság
részvétel közösségi életben
nem kognitív (szociális) készségek

Mintavétel

Minden ország egy véletlenszerűen kiválasztott reprezentatív mintán végzi el a felmérést. Az alapsokaságot azok a 16 és 65 év közötti felnőtt lakosok alkotják, akik nem zárt intézményekben (pl.: idősek otthona, büntetés-végrehajtási intézet) élnek.

A PIAAC főmérésben minden országban kb. 5000 véletlenszerűen kiválasztott 16 és 65 év közötti személy vesz részt.