Előzmények

A PIAAC két korábbi nemzetközi felnőtt kompetenciamérésen alapul. Az 1990-es évek közepén az IALS (International Adult Literacy Survely – Olvasás és szövegértés nemzetközi felnőtt felvétel) keretein belül összesen 22 országban mérték a felnőttek szövegértési és számolási készségeit. 1998-ban Magyarország is részt vett ebben a felmérésben. 2003 és 2008 között (Magyarországon 2008-ban) az ALL (Adult Literacy and Life Skills Survey – Felnőtt lakosság alap- és életvezetési képességeiről) felmérés 11 országban mérte az említett képességeket. Mindkét teszt egy háttérkérdőívet és nyomtatott füzetekben elvégzendő feladatokat foglalt magában. Ezek a felvételek szemléltették, hogy a felnőttek készségeit sikeresen lehet mérni egyszerre több országban, és ez előkészítette a terepet a PIAAC kidolgozására.

Mi a PIAAC?

A PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies) a PISA-hoz (Programme for the International Student Assessment) hasonlóan az OECD szervezésében megvalósuló nemzetközi összehasonlító képességfelmérő tanulmány. A PISA-val ellentétben, amely a tanulók képességeit méri, a PIAAC középpontjában a 16 és 65 év közötti felnőtt lakosság áll, és az eddig elkészített legátfogóbb nemzetközi felvétel. Ez a kutatás a résztvevő országokban vizsgálja az információs korban szükséges jártasságokat és összehasonlítható módon méri fel a felnőttek készségeit. A 21. század társadalmában és a globális gazdaságban való sikeres részvételhez szükséges kulcsfontosságú készségekre összpontosít. E készségek méréséhez a felvétel tartalmaz egy háttérkérdőívet és egy, a válaszadó által kitöltött készség és kompetenciamérést.

A PIAAC a résztvevő országok intézményei, a szervezetek nemzetközi konzorciuma, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közötti együttműködés eredményeként valósul meg. A tervek szerint a felvételt tízévenként megismétlik.

A PIAAC bevezetése

A nemzetközi konzorcium elmúlt néhány évben kifejtett erőfeszítéseinek eredményeként megszületett az új nemzetközi PIAAC felvétel. Az adatfelvétel első körére 2010 és 2012 között került sor. A következő országok vettek részt benne: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Ciprus, a Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Japán, Korea Köztársaság, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, az Orosz Föderáció, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. A PIAAC első körének eredményeit 2013 októberében tették közzé. Az adatfelvétel második körét 2013 és 2015 között folytatták le, az alábbi országok közreműködésével: Chile, Görögország, Indonézia, Izrael, Litvánia, Új-Zéland, Szingapúr, Szlovénia és Törökország. A PIAAC második körének eredményeit 2016. júniusában tették közzé. A harmadik kör résztvevői: Ecuador, Magyarország, Kazahsztán, Mexikó és Peru.

A PIAAC a felnőtt készségek előző nemzetközi felvételeire épül, ami lehetővé teszi a szövegértés szintjeinek összehasonlítását 13-17 éven keresztül, több országra kiterjedően. Azon országok, amelyek részt vettek vagy az IALS és/vagy az ALL felmérésben, azt is elemezhetik, hogy milyen változások következtek be a felnőttek készségeiben az idők során.

Újszerű megoldások a PIAAC-ban

A korábbi felmérésekhez képest a PIAAC lényeges újításokkal szolgál:

  1. A korábbi, kizárólag papíron kitölthető felmérésekkel ellentétben a PIAAC teljes mértékben elvégezhető számítógépen.
  2. Technológiai alapú problémamegoldó képességet is mér (problémamegoldás technológia-gazdag környezetben), amely a társadalom növekvő technicizálódását figyelembe véve egyre fontosabbá válik. Ide tartozik például információk kikeresése az interneten vagy az e-mailes kommunikáció.
  3. Az IALS és ALL mérésekkel kapcsolatban megfogalmazódott a kritika, hogy a mérési eszközök az olvasási készségek alacsonyabb tartományában nem tettek megfelelő különbségeket. A PIAAC-ban kiegészítésként szereplő olvasási elemek részletes információkkal szolgál a gyenge olvasási készséggel rendelkező személyek képességeivel kapcsolatban.
  4. A háttérkérdőívben ilyen vizsgálatok keretei között először szerepelnek munkahelyi előfeltételekkel kapcsolatos kérdések annak meghatározására, hogy milyen összefüggés van a kompetenciák szintje és ezen kompetenciák tényleges munkahelyi használata között.

Mit mér a PIAAC?

A PIAAC a technológiai és kommunikációs eszközök használatával kapcsolatos érdeklődést, attitűdöket és azokat a képességeket méri, amelyek az információk megtalálásához, összegyűjtéséhez és felhasználásához, a tanuláshoz és a másokkal való kommunikációhoz szükségesek. A PIAAC ezen kívül adatokat gyűjt arról, hogy az emberek hogyan használják munkájuk során a munkájukkal kapcsolatos kulcsfontosságú készségeiket. Ez első alkalommal szerepel nemzetközi felmérésben. A PIAAC úttörő munkát végez abban is, hogy számítógépes mérési eszközt használ a nemzetközi kutatásban.

A felvétel az információs korban szükséges következő alapvető felnőtt készségeket méri:

Szövegértés

Ez a készség különféle írott szövegekből származó információ megértését és felhasználását teszi lehetővé. Enélkül nem fejleszthetők az összetettebb készségek, és az egészséges gazdasági és társadalmi fejlődéshez is elengedhetetlen.

Számolási készség

Ennek segítségével tudunk matematikai információkat és gondolatokat felhasználni, alkalmazni, értelmezni és kommunikálni. Alapvető készség egy olyan korban, amikor az emberek egyre több és szélesebb körű matematikai információval találkoznak a mindennapi életben. A számolási készségre a szövegértéssel együtt van szükség, és fontos annak meghatározása, hogyan viszonyul egymáshoz ez a két készség.

Problémamegoldás technológia-gazdag környezetben

Ez az a készség, amellyel sok különböző forrásból képesek vagyunk megtalálni, értékelni és használni információkat, illetve megoldani olyan problémákat, mint pl.: egy könyv kikeresése a könyvtárban vagy eligazodás egy bonyolult weboldalon.

Olvasási készség.

A feladatoknak ez a része alapvető olvasási készségeket mér, például a szavak felismerését, a szókincset és az olvasás gördülékenységét.

Hogyan hasznosulnak a PIAAC eredményei?

A PIAAC eredményei segítik az országokat annak jobb megértésében, hogy az oktatás és képzés hogyan fejleszti a felnőttek alapvető készségeit. Az államok számos kihívással néznek szembe: legyenek versenyképesek egy globalizált gazdaságban, tartsák rugalmasan a munkaerőpiacukat, és készek legyenek megfelelni az új, vagy a változó igényeknek, ösztönözzék az embereket a munkaerő-piaci részvételre, és foglalkozniuk kell az elöregedő társadalom által támasztott kihívásokkal is. A PIAAC nagyon jó minőségű adatokat gyűjt a résztvevő országokban, és olyan információkkal látja el a döntéshozókat, amelyek segítenek a jelenlegi helyzet értékelésében és hatékonyabb programok tervezésében. A PIAAC felvétel a felnőttek kulcskompetenciái és a formális képzés mérésével sokkal teljesebb képet nyújt a felnőttek készségeinek alkalmazásáról, mint ami eddig rendelkezésre állt.

Nemzetközi összehasonlítás

A PIAAC program értékét lényegesen növeli annak nemzetközi jellege. A kérdőívet és a mérőeszközöket úgy tervezték, hogy azok használhatóak legyenek a résztvevő országok különféle kultúráiban, nemzetiségeinél és használt nyelveivel. A felvétel során minden résztvevő országnak követnie kell a közös standardokat és eljárásokat, ezért a PIAAC során mért felnőtt készségek megbízhatóan összehasonlíthatóak egymással.

A felvétel időrendje

A PIAAC főmérés során minden résztvevő országban körülbelül 5000 16 és 65 év közötti felnőttet kérdeznek meg (Magyarországon ez kiegészül az álláskeresők 1000 fős mintájával). A főmérést egy 1500 fő bevonásával elvégzett tereppróba előzi meg, amelynek célja a felmérés eszközeinek és felépítésének tesztelése. Magyarországon a tereppróba 2016-ban sikeresen lezajlott, a főmérésre pedig 2017-ben kerül sor. A PIAAC felmérés az eddigiek során 32 országban ment sikeresen végbe. Magyarországon az első eredményeket előreláthatólag 2019-ben hozzák majd nyilvánosságra. A cél az, hogy a felvételt később megismételjék, hogy látható legyen, hogyan változnak a felnőttek készségei országon belül és a többi résztvevő országgal történő összehasonlításban.