Előzmények

A PIAAC két korábbi nemzetközi felnőtt kompetenciamérésen alapul. Az 1990-es évek közepén az IALS (International Adult Literacy Survely – Olvasás és szövegértés nemzetközi felnőtt felvétel) keretein belül összesen 22 országban mérték a felnőttek szövegértési és számolási készségeit. 1998-ban Magyarország is részt vett ebben a felmérésben. 2003 és 2008 között (Magyarországon 2008-ban) az ALL (Adult Literacy and Life Skills Survey – Felnőtt lakosság alap- és életvezetési képességeiről) felmérés 11 országban mérte az említett képességeket. Mindkét teszt egy háttérkérdőívet és nyomtatott füzetekben elvégzendő feladatokat foglalt magában. Ezek a felvételek szemléltették, hogy a felnőttek készségeit sikeresen lehet mérni egyszerre több országban, és ez előkészítette a terepet a PIAAC kidolgozására.

Mi a PIAAC?

A PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies) a PISA-hoz (Programme for the International Student Assessment) hasonlóan az OECD szervezésében megvalósuló nemzetközi összehasonlító képességfelmérő tanulmány. A PISA-val ellentétben, amely a 15 éves tanulók képességeit méri, a PIAAC középpontjában a 16 és 65 év közötti felnőtt lakosság áll, és az eddig készített legátfogóbb nemzetközi felvétel. Ez a kutatás az információs korban szükséges jártasságokat vizsgálja a részt vevő országokban, és összehasonlítható módon méri fel a felnőttek készségeit. A 21. század társadalmában és a globális gazdaságban való sikeres részvételhez szükséges kulcsfontosságú készségekre összpontosít. A felvétel tartalmaz egy háttérkérdőívet és egy, a válaszadó által kitöltött készség- és kompetenciamérést.

A PIAAC a részt vevő országok intézményei, a felmérést lebonyolító szervezetek nemzetközi konzorciuma, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közötti együttműködés eredményeként valósul meg. A tervek szerint a felvételt tízéves ciklusokban ismétlik meg.

A PIAAC bevezetése

A PIAAC felmérés 2008-ban indult. Az adatfelvétel első körére 2011-2012 között került sor. A következő országok vettek részt benne: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Ciprus, a Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Japán, Korea Köztársaság, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, az Orosz Föderáció, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. A PIAAC első körének eredményeit 2013 októberében tették közzé. Az adatfelvétel második körét 2013 és 2015 között folytatták le, az alábbi országok közreműködésével: Chile, Görögország, Indonézia, Izrael, Litvánia, Új-Zéland, Szingapúr, Szlovénia és Törökország. A PIAAC második körének eredményeit 2016 júniusában tették közzé. A harmadik kör résztvevői Ecuador, Magyarország, Kazahsztán, Mexikó, Peru és az Amerikai Egyesült Államok voltak, az adatfelvételre 2017-2018-ban került sor. A harmadik kör eredményeit 2019 végén publikálták.

A PIAAC bizonyos mértékben a felnőtt készségek előző nemzetközi felvételeire épül, ami lehetővé teszi a szövegértés és/vagy számolási készség szintjeinek összehasonlítását azon országok esetében, amelyek részt vettek az IALS és/vagy az ALL felmérésben. Ezek az országok elemezhetik, hogy milyen változások következtek be a felnőttek készségeiben a PIAAC felmérés bevezetése előtti időszak óta.

Szintén az időbeli összehasonlíthatóságot szolgálja, hogy a PIAAC felmérést tízéves ciklusokban ismételni tervezik. A második ciklus 2018-ban indult, a 2022-es adatfelvétel után az első eredmények közzététele 2024 végén várható.

Újszerű megoldások a PIAAC-ban

A korábbi felmérésekhez képest a PIAAC lényeges újításokkal szolgál:

1. A korábbi, kizárólag papíron kitölthető felmérésekkel ellentétben a PIAAC teljes mértékben elvégezhető számítógépen. A második ciklusban a válaszadók tableten oldják meg a feladatokat.
2. Technológiai alapú problémamegoldó képességet is mér, amely a társadalom növekvő technicizálódását figyelembe véve egyre fontosabbá válik. Az első ciklusban ez a mérési terület a problémamegoldás technológia-gazdag környezetben nevet viselte, a második ciklusban pedig az adaptív problémamegoldás készségét vizsgálják.
3. Az IALS és ALL mérésekkel kapcsolatban megfogalmazódott a kritika, hogy a mérési eszközök az olvasási készségek alacsonyabb tartományában nem tettek megfelelő különbségeket. A PIAAC-ban kiegészítésként szereplő olvasási elemek részletes információkkal szolgál a gyenge olvasási készséggel rendelkező személyek képességeivel kapcsolatban. A második ciklusra ez kibővült a számolási készség alacsonyabb szintjeinek vizsgálatára alkalmas számolási elemek elnevezésű modullal.
4. A háttérkérdőívben ilyen vizsgálatok keretei között először szerepelnek munkahelyi előfeltételekkel kapcsolatos kérdések annak meghatározására, hogy milyen összefüggés van a kompetenciák szintje és ezen kompetenciák tényleges munkahelyi használata között.

Mit mér a PIAAC?

A PIAAC azokat az alapvető képességeket méri, amelyek az információk megtalálásához, összegyűjtéséhez, felhasználásához és értékeléséhez, a tanuláshoz és a másokkal való kommunikációhoz szükségesek. A PIAAC ezen kívül adatokat gyűjt arról is, hogy az emberek hogyan használják munkájuk során a munkájukkal kapcsolatos kulcsfontosságú készségeiket.

A felvétel az információs korban szükséges következő alapvető készségeket méri:

Szövegértés

Ez a készség különféle írott szövegekből származó információk megértését, felhasználását és értékelését teszi lehetővé. Enélkül nem fejleszthetők az összetettebb készségek, és az egészséges gazdasági és társadalmi fejlődéshez is elengedhetetlen.

Számolási készség

Ennek segítségével tudunk matematikai információkat és gondolatokat felhasználni, alkalmazni, értelmezni és kommunikálni. Alapvető készség egy olyan korban, amikor az emberek egyre több és szélesebb körű matematikai információval találkoznak a mindennapi életben.

Adaptív problémamegoldás

A PIAAC felmérés első ciklusa a technológia-gazdag környezetben való problémamegoldást vizsgálta. Ez az a készség, amellyel digitális környezetben, sok különböző forrásból képesek vagyunk megtalálni, értékelni és használni információkat bizonyos célok érdekében, mint pl.: egy könyv kikeresése a könyvtár internetes katalógusában vagy eligazodás egy bonyolult weboldalon. A második ciklusban az adaptív problémamegoldás a harmadik készségterület. Az adaptív problémamegoldás is digitális környezetben méri a problémamegoldási képességet, a megoldandó problémák szituációja azonban dinamikusan változik, ami alkalmazkodást, újratervezést is igényel a válaszadóktól.

Hogyan hasznosulnak a PIAAC eredményei?

A PIAAC eredményei segítik az országokat annak jobb megértésében, hogy az oktatás és képzés hogyan fejleszti a felnőttek alapvető készségeit. Az államok számos kihívással néznek szembe: legyenek versenyképesek egy globalizált gazdaságban, tartsák rugalmasan a munkaerőpiacukat, és készek legyenek megfelelni az új, vagy a változó igényeknek, ösztönözzék az embereket a munkaerő-piaci részvételre, és foglalkozniuk kell az elöregedő társadalom által támasztott kihívásokkal is. A PIAAC nagyon jó minőségű adatokat gyűjt a részt vevő országokban, és olyan információkkal látja el a döntéshozókat, amelyek segítenek a jelenlegi helyzet értékelésében és hatékonyabb programok tervezésében. A PIAAC felvétel a felnőttek kulcskompetenciái és a formális képzés mérésével sokkal teljesebb képet nyújt a felnőttek készségeinek alkalmazásáról, mint ami eddig rendelkezésre állt.

Nemzetközi összehasonlítás

A PIAAC program értékét lényegesen növeli annak nemzetközi jellege. A kérdőívet és a mérőeszközöket úgy tervezték, hogy azok használhatóak legyenek a részt vevő országok különféle kultúráiban, nemzetiségeinél és használt nyelveivel. A felvétel során minden részt vevő országnak követnie kell a közös standardokat és eljárásokat, ezért a PIAAC során felvett adatok az országok között megbízhatóan összehasonlíthatóak egymással.

A felvétel időrendje

A PIAAC főmérés során minden részt vevő országban körülbelül 5000 16 és 65 év közötti felnőttet kérdeznek meg (Magyarországon ez az első ciklusban kiegészült az álláskeresők 1000 fős mintájával). A főmérést egy 1500 fő bevonásával elvégzett tereppróba előzi meg, amelynek célja a felmérés eszközeinek és felépítésének tesztelése. Magyarországon a második ciklus tereppróbája 2021-ben sikeresen lezajlott, a főmérés adatfelvétele pedig 2022. szeptember 1. és 2023. február 15. között zajlott hazánkban. Az első eredményeket előreláthatólag 2024-ben hozzák majd nyilvánosságra. A cél az, hogy a felvételt később megismételjék, hogy látható legyen, hogyan változnak a felnőttek készségei országon belül és a többi részt vevő országgal történő összehasonlításban.