Tudástár

Kompetenciamérés

Szövegértési készség

Szövegértési készség alatt a PIAAC különféle típusú írott szövegek (pl. prózai szövegek, újságcikkek, hirdetések vagy honlapok) megértését, továbbá használatának, kritikai értékelésének és magyarázatának képességét érti. Az olvasási készség elengedhetetlen a céljaink eléréséhez, a tudásunk és képességeink továbbfejlesztéséhez és a társadalmi életben való részvételhez.

Számolási készség

A számolási készség nem csupán alapvető számolási műveletek elvégzésének képességét jelenti. A PIAAC úgy határozza meg ezt a készséget mint hétköznapi matematikai információk elérésének, használatának és magyarázatának, valamint a hétköznapi élet során felmerülő különféle matematikai problémák sikeres megoldásának képességét.

A szövegértési és számolási készség alapelemei

Szövegeket olvasni és megérteni nem lehetséges bizonyos alapvető készségek nélkül, mint amilyen a szavak felismerése, elemzési képesség, szövegrészek megértése. Ezeket vizsgálja a PIAAC úgynevezett olvasási elemek része. A 2. ciklusban az utóbbi két készséget, vagyis az egyszerű mondatok jelentésének elemzését és az összefüggő szövegrészek értelmezésének képességét mérik. 

Észak-amerikai területen végzett kutatások rámutattak, hogy a felnőttek nem elhanyagolható százaléka rendkívül csekély olvasási készséggel rendelkezik. A felmérés olvasási elemek része lehetővé teszi meghatározni a népességnek ezt a százalékát a részt vevő országokban. A felmérés eredményei alapján vissza lehet következtetni azokra a különféle okokra, amelyek a különösen alacsony olvasási készségek mögött állnak, és javaslatokat lehet megfogalmazni a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban.

A PIAAC 2. ciklusa keretében a számolási készség alacsonyabb szintjeit elérő válaszadók készségeinek mérésére alkalmas számolási elemek résszel bővült a felmérés. Ebben az alapvető számérzék mérésére alkalmas feladatok szerepelnek, melyekben azt kell meghatározni, hány darabot lát a válaszadó egy adott dologból egy képen, illetve négy szám közül kell a legnagyobbat megjelölni.

Adaptív problémamegoldás

Az adaptív problémamegoldás mint kompetenciaterület először a PIAAC felmérés második ciklusába került bele, az első ciklusban a problémamegoldás technológia-gazdag környezetben elnevezést viselte a harmadik kognitív terület. Ez magában foglalta a digitális technológiák, kommunikációs eszközök és hálózatok használatát az eredményes információkeresés, -megosztás és -értelmezés érdekében. Az adaptív problémamegoldás is nagyrészt – de nem kizárólag – információ-technológiai környezetben felmerülő problémák megoldására fókuszál, ehhez hozzáadódik azonban, hogy a feladatszituációk dinamikusak, vagyis a megoldás során új információk, változások beépítésére, a megoldási stratégiák felülvizsgálatára van szükség.

Az ezen a területen elért eredmények alapján megfogalmazható, hogy mennyire sikeresek és célirányosak a felnőttek a technológiai alapú problémamegoldásban hétköznapi helyzetekben és a munkahelyi életükben. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy az egyes országok lakossága mennyire felkészült a 21. század technológiai kihívásaira.

Háttérkérdőív

A háttérkérdőív olyan alapvető demográfiai adatokat mér fel, mint az életkor, a képzettségi szint vagy a megkérdezett személy foglalkozási helyzete. A munkavállalók ezen kívül a munkakörükkel, munkahelyi környezetükkel, valamint a munkájuk során alkalmazott készségeikkel kapcsolatban is átfogó kérdéseket kapnak. A kapott adatok alapján felismerhetők a felnőttek képességeit és készségeit befolyásoló tényezők.

A PIAAC háttérkérdőívének alapelemei:

  • a megkérdezett személlyel kapcsolatos általános információk
  • oktatás és továbbképzés
  • jelenlegi foglalkozási helyzet és munkahelyi tapasztalatok
  • képességek általános és foglalkozással összefüggő alkalmazása
  • tanulással és hétköznapi témákkal kapcsolatos beállítottság
  • részvétel közösségi életben
  • nem kognitív (szociális) készségek

Mintavétel

Minden ország egy véletlenszerűen kiválasztott reprezentatív mintán végzi el a felmérést. Az alapsokaságot azok a 16 és 65 év közötti felnőtt lakosok alkotják, akik nem zárt intézményekben (pl.: idősek otthona, büntetés-végrehajtási intézet) élnek.

A PIAAC főmérésben minden országban kb. 5000 véletlenszerűen kiválasztott 16 és 65 év közötti személy vesz részt.

Elemzések