Kompetenciamérés

Szövegértési készség

Szövegértési készség alatt a PIAAC különféle típusú írott szövegek (pl. prózai szövegek, újságcikkek, hirdetések vagy honlapok) megértését, továbbá használatának, kritikai értékelésének és magyarázatának képességét érti. Az olvasási készség elengedhetetlen a céljaink eléréséhez, a tudásunk és képességeink továbbfejlesztéséhez és a társadalmi életben való részvételhez.

Számolási készség

A számolási készség nem csupán alapvető számolási műveletek elvégzésének képességét jelenti. A PIAAC úgy határozza meg ezt a készséget mint hétköznapi matematikai információk elérésének, használatának és magyarázatának, valamint a hétköznapi élet során felmerülő különféle matematikai problémák sikeres megoldásának képességét.

A szövegértési és számolási készség alapelemei

Szövegeket olvasni és megérteni nem lehetséges bizonyos alapvető készségek nélkül, mint amilyen a szavak felismerése, elemzési képesség, szövegrészek megértése. Ezeket vizsgálja a PIAAC úgynevezett olvasási elemek része. A 2. ciklusban az utóbbi két készséget, vagyis az egyszerű mondatok jelentésének elemzését és az összefüggő szövegrészek értelmezésének képességét mérik. 

Észak-amerikai területen végzett kutatások rámutattak, hogy a felnőttek nem elhanyagolható százaléka rendkívül csekély olvasási készséggel rendelkezik. A felmérés olvasási elemek része lehetővé teszi meghatározni a népességnek ezt a százalékát a részt vevő országokban. A felmérés eredményei alapján vissza lehet következtetni azokra a különféle okokra, amelyek a különösen alacsony olvasási készségek mögött állnak, és javaslatokat lehet megfogalmazni a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban.

A PIAAC 2. ciklusa keretében a számolási készség alacsonyabb szintjeit elérő válaszadók készségeinek mérésére alkalmas számolási elemek résszel bővült a felmérés. Ebben az alapvető számérzék mérésére alkalmas feladatok szerepelnek, melyekben azt kell meghatározni, hány darabot lát a válaszadó egy adott dologból egy képen, illetve négy szám közül kell a legnagyobbat megjelölni.

Adaptív problémamegoldás

Az adaptív problémamegoldás mint kompetenciaterület először a PIAAC felmérés második ciklusába került bele, az első ciklusban a problémamegoldás technológia-gazdag környezetben elnevezést viselte a harmadik kognitív terület. Ez magában foglalta a digitális technológiák, kommunikációs eszközök és hálózatok használatát az eredményes információkeresés, -megosztás és -értelmezés érdekében. Az adaptív problémamegoldás is nagyrészt – de nem kizárólag – információ-technológiai környezetben felmerülő problémák megoldására fókuszál, ehhez hozzáadódik azonban, hogy a feladatszituációk dinamikusak, vagyis a megoldás során új információk, változások beépítésére, a megoldási stratégiák felülvizsgálatára van szükség.

Az ezen a területen elért eredmények alapján megfogalmazható, hogy mennyire sikeresek és célirányosak a felnőttek a technológiai alapú problémamegoldásban hétköznapi helyzetekben és a munkahelyi életükben. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy az egyes országok lakossága mennyire felkészült a 21. század technológiai kihívásaira.

Háttérkérdőív

A háttérkérdőív olyan alapvető demográfiai adatokat mér fel, mint az életkor, a képzettségi szint vagy a megkérdezett személy foglalkozási helyzete. A munkavállalók ezen kívül a munkakörükkel, munkahelyi környezetükkel, valamint a munkájuk során alkalmazott készségeikkel kapcsolatban is átfogó kérdéseket kapnak. A kapott adatok alapján felismerhetők a felnőttek képességeit és készségeit befolyásoló tényezők.

A PIAAC háttérkérdőívének alapelemei:

• a megkérdezett személlyel kapcsolatos általános információk
• oktatás és továbbképzés
• jelenlegi foglalkozási helyzet és munkahelyi tapasztalatok
• képességek általános és foglalkozással összefüggő alkalmazása
• tanulással és hétköznapi témákkal kapcsolatos beállítottság
• részvétel közösségi életben
• nem kognitív (szociális) készségek

Mintavétel

Minden ország egy véletlenszerűen kiválasztott reprezentatív mintán végzi el a felmérést. Az alapsokaságot azok a 16 és 65 év közötti felnőtt lakosok alkotják, akik nem zárt intézményekben (pl.: idősek otthona, büntetés-végrehajtási intézet) élnek.

A PIAAC főmérésben minden országban kb. 5000 véletlenszerűen kiválasztott 16 és 65 év közötti személy vesz részt.

Elemzések

• Az 1998-as IALS felmérés elemzései megtekinthetők:
  http://www.oecd-ilibrary.org/social-issues-migration-health/literacy-in-the-information-age_9789264181762-en
• A 2008-as ALL mérés elemzései megtekinthetők:
  http://www.oecd.org/publications/literacy-for-life-9789264091269-en.htm
• Angol nyelvű publikációk a PIAAC-ról itt érhetők el:
  https://www.oecd.org/skills/piaac/publications/

OECD

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) az 1948-ban létrejött Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (Organisation for European Economic Co-operation, OEEC) jogutódja. Az OEEC egyik fő feladata a II. világháborút követően az Európai Újjáépítési Program (Marshall Terv) végrehajtásának koordinálása volt. Az OECD alapító okmányát 1960. december 14-én írták alá Párizsban, és 1961-ben lépett hatályba. Az alapító okmányban megfogalmazott fő célok: a legmagasabb szintű fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatás elérése és az életszínvonal emelése a tagországokban, a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett, hozzájárulva ezáltal a világgazdaság fejlesztéséhez. A Szervezet 1961 szeptemberében kezdte meg működését, és 2021-ben ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját.

Alapító tagjai között 18 európai és 2 észak-amerikai ország volt: Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, Norvégia, az NSZK, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada.

Az OECD megalakulása óta tagsága több hullámban bővült. Magyarország 1996-ban 27. tagállamként csatlakozott a Szervezethez. Az OECD napjainkban 38, a demokrácia és a piacgazdaság iránt elkötelezett tagállam alkotta kormányközi szervezet. Afrika kivételével valamennyi kontinensen megtalálhatók a Szervezet tagországai. Az OECD egyre szorosabb, kiemelt partneri kapcsolatot ápol a világ gazdasági „óriásaival”, Brazíliával, Indiával és Kínával, valamint a gyorsan növekvő Indonéziával és a Dél-Afrikai Köztársasággal.

A Szervezet nemzetközileg is elismert elemző központ („think tank”), amely ajánlásokkal segíti a tagállamokat és külkapcsolati stratégiája alapján egyes nem tagországokat a különböző közpolitikák javítása érdekében. Ezenkívül elemzésekkel segíti a G7 és G20 csoport szakpolitikai tevékenységét. Statisztikákat és gazdasági és szociális adatokat szolgáltat. A gazdasági fejlődést elemzi és előrejelzéseket készít, vizsgálja a társadalmi változásokat és kereteket dolgoz ki – többek között – a gazdaság- és pénzügypolitika, a kereskedelem, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, az innováció, az oktatás-képzés és egyéb szakpolitikai területeken. Az OECD összehasonlítja a tagországok tapasztalatait a különböző szakpolitikák terén, a közös kihívásokra és problémákra választ keres, meghatározza a „jó gyakorlatot” és sztenderdeket, segít a hazai és nemzetközi politikák összehangolásában. Az OECD alapvető célja, hogy a világgazdaság időszerű problémáiról szóló párbeszéd és döntéshozatal globális fóruma maradjon. Az OECD megerősített együttműködést folytat a kiemelt partnerországokkal (Brazília, Dél-Afrika, India, Indonézia, Kína) és rendszeres kapcsolatot tart fent egyes régiókkal, mint pl.: Dél-Kelet-Ázsia.

Az OECD legfőbb szerve a Tanács, amely miniszteri szinten általában évente egyszer ülésezik; résztvevői a gazdasági-, és a napirenden lévő témáktól függően a pénzügyi- vagy külügyminiszterek. A köztes időszakban az irányító funkciókat a tagországok OECD-nagyköveteiből álló Tanács gyakorolja. A Szervezet szakmai és adminisztratív teendőit mintegy 2500 fős nemzetközi Titkárság látja el. Ennek élén a Tanács által öt évre kinevezett főtitkár (2021 júniusa óta Mathias Cormann) áll. A főtitkár a Tanács alárendeltségében működik. Az OECD több mint 200 szakbizottságban és munkacsoportban fejti ki szakmai tevékenységét, amely felöleli a gazdaság- és szociálpolitika teljes területét.

PIAAC

A PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies – Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program) a felnőttek készségeiről eddig elkészített legátfogóbb nemzetközi kutatás, amely a részt vevő országokban vizsgálja az információs korban szükséges jártasságokat, és összehasonlítható módon méri fel a felnőttek készségeit, a mindennapi életben és a munkavégzés során használt alapkompetenciáit. A PIAAC a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kezdeményezésére jött létre. A tervek szerint a felvételt tízévenként megismétlik. A felmérés első ciklusa 2008-ban indult, Magyarország 2015-ben a harmadik adatfelvételi hullámhoz csatlakozott. A felmérés második ciklusa 32 ország, köztük Magyarország részvételével 2018-ban indult.

Célok

A PIAAC-vizsgálat a következőkről ad megbízható, nemzetközi összehasonlításra alkalmas információt:

• részkészségek szintje az alacsony képességszintű felnőttek esetében, akár használnak számítógépet saját bevallásuk szerint, akár nem;
• a népesség megoszlása a szövegértés/szöveghasználat képessége szerint;
• a népesség megoszlása a számolási képesség szintje szerint;
• a felnőttek IT környezetben használt problémamegoldó készsége;
• a kompetenciamérésen mutatott eredmények és szociokulturális tényezők, valamint más háttérváltozók közötti összefüggések;
• a háttérkérdőív és a munkahelyi JRA kérdőív (a munkahelyen elvárt készségekre vonatkozó kérdések) adatainak összefüggése a mért kompetenciaszintekkel.

A PIAAC-vizsgálat alapján készült adatbázisok nyilvánosak és kutathatók, az adatbázison alapuló elemzések az oktatáspolitika – különösképpen a felnőttképzés –, valamint a foglalkoztatáspolitika számára fontos következtetések levonására lesznek alkalmasak.

Az egyedi adatsorok a vizsgált személyek adatait az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, az azonosítást lehetetlenné tévő módon tárolják, illetve bocsátják a felhasználók rendelkezésére.

A GINOP-6.2.1-VEKOP-15 kiemelt projekt a PIAAC-vizsgálat lebonyolításának sikeréért felel, és lehetővé teszi, hogy a felmérés során gyűjtött információk feldolgozásával és az eredmények kiértékelésével a kormányzat távlatilag meghatározó stratégiai döntéseket és hatékonyabb, célzottabb intézkedéseket hozhasson a foglalkoztatás, a felnőttképzés, a köznevelés és a szakképzés területein.

Projektadatok

Konzorcium

A projektet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), a Pénzügyminisztérium (PM), valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által alkotott konzorcium valósítja meg. A konzorcium vezetője a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal.

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

Az intézmény 2014. december 15-én jött létre, amikor hatályba lépett a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról szóló 319/2014. (XII.13.) Kormányrendelet, melyben a Kormány állami szakképzési és felnőttképzési szervként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt jelölte ki. Ennek értelmében a szakképzésről szóló törvényben, a felnőttképzésről szóló törvényben, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben az állami szakképzési és felnőttképzési szerv számára meghatározott feladatokat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal látja el. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal központi hivatal, illetékességi területe országos.

Központi Statisztikai Hivatal

A Központi Statisztikai Hivatal nagy múltú, szakmailag önálló kormányhivatal. Feladatait és hatáskörét a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi , CLV. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet határozza meg.

A Központi Statisztikai Hivatal feladata a hivatalos statisztikai szolgálaton belül

• a statisztikai tevékenységek összehangolása, szakmai – meghatározott esetekben egyéb jellegű – irányítási tevékenység ellátása;
• a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének összeállítása, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél. 

Pénzügyminisztérium

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Kormányrendelet alapján a Pénzügyminisztérium felel – többek közt – országunk nemzetközi pénzügyi kapcsolataiért a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tekintetében, illetve koordinálja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) folytatott kormányzati tevékenységet.

Előzmények

A PIAAC két korábbi nemzetközi felnőtt kompetenciamérésen alapul. Az 1990-es évek közepén az IALS (International Adult Literacy Survely – Olvasás és szövegértés nemzetközi felnőtt felvétel) keretein belül összesen 22 országban mérték a felnőttek szövegértési és számolási készségeit. 1998-ban Magyarország is részt vett ebben a felmérésben. 2003 és 2008 között (Magyarországon 2008-ban) az ALL (Adult Literacy and Life Skills Survey – Felnőtt lakosság alap- és életvezetési képességeiről) felmérés 11 országban mérte az említett képességeket. Mindkét teszt egy háttérkérdőívet és nyomtatott füzetekben elvégzendő feladatokat foglalt magában. Ezek a felvételek szemléltették, hogy a felnőttek készségeit sikeresen lehet mérni egyszerre több országban, és ez előkészítette a terepet a PIAAC kidolgozására.

Mi a PIAAC?

A PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies) a PISA-hoz (Programme for the International Student Assessment) hasonlóan az OECD szervezésében megvalósuló nemzetközi összehasonlító képességfelmérő tanulmány. A PISA-val ellentétben, amely a 15 éves tanulók képességeit méri, a PIAAC középpontjában a 16 és 65 év közötti felnőtt lakosság áll, és az eddig készített legátfogóbb nemzetközi felvétel. Ez a kutatás az információs korban szükséges jártasságokat vizsgálja a részt vevő országokban, és összehasonlítható módon méri fel a felnőttek készségeit. A 21. század társadalmában és a globális gazdaságban való sikeres részvételhez szükséges kulcsfontosságú készségekre összpontosít. A felvétel tartalmaz egy háttérkérdőívet és egy, a válaszadó által kitöltött készség- és kompetenciamérést.

A PIAAC a részt vevő országok intézményei, a felmérést lebonyolító szervezetek nemzetközi konzorciuma, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közötti együttműködés eredményeként valósul meg. A tervek szerint a felvételt tízéves ciklusokban ismétlik meg.

A PIAAC bevezetése

A PIAAC felmérés 2008-ban indult. Az adatfelvétel első körére 2011-2012 között került sor. A következő országok vettek részt benne: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Ciprus, a Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Japán, Korea Köztársaság, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, az Orosz Föderáció, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. A PIAAC első körének eredményeit 2013 októberében tették közzé. Az adatfelvétel második körét 2013 és 2015 között folytatták le, az alábbi országok közreműködésével: Chile, Görögország, Indonézia, Izrael, Litvánia, Új-Zéland, Szingapúr, Szlovénia és Törökország. A PIAAC második körének eredményeit 2016 júniusában tették közzé. A harmadik kör résztvevői Ecuador, Magyarország, Kazahsztán, Mexikó, Peru és az Amerikai Egyesült Államok voltak, az adatfelvételre 2017-2018-ban került sor. A harmadik kör eredményeit 2019 végén publikálták.

A PIAAC bizonyos mértékben a felnőtt készségek előző nemzetközi felvételeire épül, ami lehetővé teszi a szövegértés és/vagy számolási készség szintjeinek összehasonlítását azon országok esetében, amelyek részt vettek az IALS és/vagy az ALL felmérésben. Ezek az országok elemezhetik, hogy milyen változások következtek be a felnőttek készségeiben a PIAAC felmérés bevezetése előtti időszak óta.

Szintén az időbeli összehasonlíthatóságot szolgálja, hogy a PIAAC felmérést tízéves ciklusokban ismételni tervezik. A második ciklus 2018-ban indult, a 2022-es adatfelvétel után az első eredmények közzététele 2024 végén várható.

Újszerű megoldások a PIAAC-ban

A korábbi felmérésekhez képest a PIAAC lényeges újításokkal szolgál:

1. A korábbi, kizárólag papíron kitölthető felmérésekkel ellentétben a PIAAC teljes mértékben elvégezhető számítógépen. A második ciklusban a válaszadók tableten oldják meg a feladatokat.
2. Technológiai alapú problémamegoldó képességet is mér, amely a társadalom növekvő technicizálódását figyelembe véve egyre fontosabbá válik. Az első ciklusban ez a mérési terület a problémamegoldás technológia-gazdag környezetben nevet viselte, a második ciklusban pedig az adaptív problémamegoldás készségét vizsgálják.
3. Az IALS és ALL mérésekkel kapcsolatban megfogalmazódott a kritika, hogy a mérési eszközök az olvasási készségek alacsonyabb tartományában nem tettek megfelelő különbségeket. A PIAAC-ban kiegészítésként szereplő olvasási elemek részletes információkkal szolgál a gyenge olvasási készséggel rendelkező személyek képességeivel kapcsolatban. A második ciklusra ez kibővült a számolási készség alacsonyabb szintjeinek vizsgálatára alkalmas számolási elemek elnevezésű modullal.
4. A háttérkérdőívben ilyen vizsgálatok keretei között először szerepelnek munkahelyi előfeltételekkel kapcsolatos kérdések annak meghatározására, hogy milyen összefüggés van a kompetenciák szintje és ezen kompetenciák tényleges munkahelyi használata között.

Mit mér a PIAAC?

A PIAAC azokat az alapvető képességeket méri, amelyek az információk megtalálásához, összegyűjtéséhez, felhasználásához és értékeléséhez, a tanuláshoz és a másokkal való kommunikációhoz szükségesek. A PIAAC ezen kívül adatokat gyűjt arról is, hogy az emberek hogyan használják munkájuk során a munkájukkal kapcsolatos kulcsfontosságú készségeiket.

A felvétel az információs korban szükséges következő alapvető készségeket méri:

Szövegértés

Ez a készség különféle írott szövegekből származó információk megértését, felhasználását és értékelését teszi lehetővé. Enélkül nem fejleszthetők az összetettebb készségek, és az egészséges gazdasági és társadalmi fejlődéshez is elengedhetetlen.

Számolási készség

Ennek segítségével tudunk matematikai információkat és gondolatokat felhasználni, alkalmazni, értelmezni és kommunikálni. Alapvető készség egy olyan korban, amikor az emberek egyre több és szélesebb körű matematikai információval találkoznak a mindennapi életben.

Adaptív problémamegoldás

A PIAAC felmérés első ciklusa a technológia-gazdag környezetben való problémamegoldást vizsgálta. Ez az a készség, amellyel digitális környezetben, sok különböző forrásból képesek vagyunk megtalálni, értékelni és használni információkat bizonyos célok érdekében, mint pl.: egy könyv kikeresése a könyvtár internetes katalógusában vagy eligazodás egy bonyolult weboldalon. A második ciklusban az adaptív problémamegoldás a harmadik készségterület. Az adaptív problémamegoldás is digitális környezetben méri a problémamegoldási képességet, a megoldandó problémák szituációja azonban dinamikusan változik, ami alkalmazkodást, újratervezést is igényel a válaszadóktól.

Hogyan hasznosulnak a PIAAC eredményei?

A PIAAC eredményei segítik az országokat annak jobb megértésében, hogy az oktatás és képzés hogyan fejleszti a felnőttek alapvető készségeit. Az államok számos kihívással néznek szembe: legyenek versenyképesek egy globalizált gazdaságban, tartsák rugalmasan a munkaerőpiacukat, és készek legyenek megfelelni az új, vagy a változó igényeknek, ösztönözzék az embereket a munkaerő-piaci részvételre, és foglalkozniuk kell az elöregedő társadalom által támasztott kihívásokkal is. A PIAAC nagyon jó minőségű adatokat gyűjt a részt vevő országokban, és olyan információkkal látja el a döntéshozókat, amelyek segítenek a jelenlegi helyzet értékelésében és hatékonyabb programok tervezésében. A PIAAC felvétel a felnőttek kulcskompetenciái és a formális képzés mérésével sokkal teljesebb képet nyújt a felnőttek készségeinek alkalmazásáról, mint ami eddig rendelkezésre állt.

Nemzetközi összehasonlítás

A PIAAC program értékét lényegesen növeli annak nemzetközi jellege. A kérdőívet és a mérőeszközöket úgy tervezték, hogy azok használhatóak legyenek a részt vevő országok különféle kultúráiban, nemzetiségeinél és használt nyelveivel. A felvétel során minden részt vevő országnak követnie kell a közös standardokat és eljárásokat, ezért a PIAAC során felvett adatok az országok között megbízhatóan összehasonlíthatóak egymással.

A felvétel időrendje

A PIAAC főmérés során minden részt vevő országban körülbelül 5000 16 és 65 év közötti felnőttet kérdeznek meg (Magyarországon ez az első ciklusban kiegészült az álláskeresők 1000 fős mintájával). A főmérést egy 1500 fő bevonásával elvégzett tereppróba előzi meg, amelynek célja a felmérés eszközeinek és felépítésének tesztelése. Magyarországon a második ciklus tereppróbája 2021-ben sikeresen lezajlott, a főmérés adatfelvétele pedig 2022. szeptember 1. és 2023. február 15. között zajlott hazánkban. Az első eredményeket előreláthatólag 2024-ben hozzák majd nyilvánosságra. A cél az, hogy a felvételt később megismételjék, hogy látható legyen, hogyan változnak a felnőttek készségei országon belül és a többi részt vevő országgal történő összehasonlításban.