Miért végzik ezt a kutatást?

Digitális korunkban a felnőttek egyre fokozottabban használják az információkat és a technológiát munkájukban és mindennapi tevékenységeik során. Számítógépeket használunk, hogy másokkal kommunikáljunk és információkat gyűjtsünk. Minél ügyesebbek vagyunk ezen eszközök használatában, annál hatékonyabban tudunk dolgozni a munkahelyünkön, részt venni a társadalmi folyamtatokban, lakóhelyi közösségünk életében és otthon is jobban megálljuk a helyünket.

Ez a kutatás értékes információkat szolgáltat majd az oktatók, oktatáskutatók, illetve döntéshozók számára a felnőttek jelenlegi készségeiről és kompetenciáiról. Ezeket az információkat olyan programok megtervezéséhez hasznosítják majd, amelyek a felnőttek készségeinek fejlesztését célozzák Magyarországon, annak érdekében, hogy sokkal sikeresebben vehessenek részt a 21. század gazdasági és társadalmi életében.

Hogyan választottak ki engem?

Mivel Magyarország valamennyi felnőtt lakosát költséges és bonyolult lenne bevonni a kutatásba, ezért tudományosan megalapozott matematikai-statisztikai módszerrel véletlenszerűen választunk ki egy mintát, amelyben az egyes felnőttek sok hozzájuk hasonló személyt is képviselnek.

Mit kell tennem?

Egy kérdezőbiztos munkatárs keresi majd fel Önt az otthonában, a lakcímén, hogy Önnel együtt végrehajtsa a felmérést. Ennek első részében egy kérdőívet fognak kitölteni, amely az Ön iskoláiról, munkatapasztalatáról, technológiai eszközök használatáról fog érdeklődni. A második részben számítógépen vagy papíron kérjük majd, hogy hajtson végre néhány érdekes tevékenységet, amelyeket a hétköznapjai során is megtesz. Köztük lesznek pl.: olyan feladatok, hogy kövessen valamilyen előírást, tájékozódjon egy repülőtéri menetrendben, vagy használjon egy térképet, hogy mást útba igazítson, vagy határozza meg egy élelmiszer elfogyasztásának lejárati idejét. Az interjú körülbelül másfél órát vesz igénybe, de az érdekes feladatokkal talán észre sem veszi majd az idő múlását.

Miért fontos a részvételem?

Rendkívül fontos az Ön részvétele, mivel Ön egy személyben több ezer Önhöz hasonló felnőtt lakost képvisel majd Magyarországon. A részvétel önként vállalt társadalmi feladat, az interjú során bármikor, bármelyik kérdésre megtagadhatja a választ. Ugyanakkor mivel tudományos statisztikai módszerekkel választottuk ki Önt, ezért senki más nem helyettesítheti Önt a felmérésben. Ez pedig csökkentheti az adatok pontosságát, megbízhatóságát.

Kérjük, részvételével segítsen nekünk, hogy minél jobban megismerhessük az Ön környezetét, hogy – nemzetközi összehasonlításban is – pontos képet festhessünk Magyarországról. Az országunkról készülő adatokat más országokéval is összehasonlítjuk majd, hogy világszerte megmutatható legyen a gazdasági és társadalmi fejlődés. A kutatásban való részvétele a közösség és az ország szolgálatát jelenti, hiszen ez biztosítja, hogy a szakmai döntéshozók a legmegbízhatóbb információkat használhassák olyan programok megtervezése során, amelyek valamennyiünket érintenek.

Évek óta nem járok iskolába és/vagy nem dolgozom. Úgy gondolom, én nem segíthetek.

Épp ellenkezőleg, Ön segíthet! Nagyon fontos, hogy minden felnőtt reprezentálva legyen a kutatásban, ugyanis a lehető legszélesebb körű információkra van szükség a pontos, megbízható felmérés elvégzéséhez. Például az alábbi kategóriák képviselete nélkülözhetetlen:

  • Minden életkorú ember;
  • Az állással rendelkezők, a nyugdíjasok vagy éppen otthon munkát végzők;
  • A jelenleg tanulmányokat folytatók;
  • Végül de nem utolsó sorban olyanok, akik néhány éve jártak iskolába, és azok is, akik már régen.

Az adataimat bizalmasan kezelik?

A személyes adatokat a vonatkozó jogszabályok betartásával kezeljük (A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény; Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény).

Minden munkatársunk, aki részt vesz a kutatási programban, titoktartási kötelezettséget írt alá, amely garantálja, hogy a válaszadóktól kapott minden információt bizalmasan kezelnek. Mindemellett semmilyen, az egyént azonosítható információ nem kerül publikálásra, nyilvánosságra. Amint vége a felmérésnek, eltávolítanak és törölnek minden olyan adatot, amelyek a válaszadó személyéhez kapcsolódnak, ezáltal biztosítjuk az anonimitást. A publikált eredmények – mint a statisztikai célú adatgyűjtések során mindig – csak összesített adatok, átlagok, aggregált mutatószámok, statisztikai táblázatok formájában jelennek meg.

Hogyan fogom felismerni a felmérés végrehajtásával megbízott személyt?

A kérdezéssel megbízott munkatárs, aki felveszi Önnel a kapcsolatot, egy arcképes igazolvánnyal azonosítja majd magát, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal bocsát ki számára.

Hogyan zajlik a felmérés?

A felmérés során a kérdezőbiztosok személyesen keresik fel a résztvevőket. Az interjú első fele egy általános demográfiai jellemzőkkel, tanulmányokkal, munkatapasztalattal, szociális jellemzőkkel, valamint számítógép-használattal kapcsolatos kérdőív megválaszolásából áll. A felmérés másik része olyan feladatok megoldását foglalja magában, amelyekhez hasonlóak hétköznapi helyzetekben is gyakran előfordulnak. A feladatokat a válaszadók számítógépen vagy papíron oldják meg. A felmérés körülbelül másfél órát vesz igénybe.

Ha kérdéseim lennének?

Az Önt felkereső munkatárs meg tudja majd válaszolni a kutatás kapcsán Önt érdeklő kérdéseket. De felhívhatja információszolgálatunkat is, a díjmenetesen hívható 06 80/200-766 zöldszámon, vagy meglátogathatja a kutatás nemzetközi (www.oecd.org/site/piaac) vagy hazai (piaac.nive.hu) internetes honlapját, illetve a KSH weboldalát (www.ksh.hu) is, ahol sok más érdekességet olvashat a kutatás korábbi eredményeivel kapcsolatban.

Kompetenciamérés

Olvasási készség

Olvasási készség alatt a PIAAC különféle típusú írott szövegek (pl. prózai szövegek, újságcikkek, hirdetések vagy honlapok) megértését, továbbá használatának, kritikai értékelésének és magyarázatának képességét érti. Az olvasási készség elengedhetetlen a céljaink eléréséhez, a tudásunk és képességeink továbbfejlesztéséhez és a társadalmi életben való részvételhez.

Számolási készség

A számolási készség nem csupán alapvető számolási műveletek elvégzésének képességét jelenti. A PIAAC úgy határozza meg ezt a készséget mint hétköznapi matematikai információk elérésének, használatának és magyarázatának, valamint a hétköznapi élet során felmerülő különféle matematikai problémák sikeres megoldásának képességét.

Az olvasási készség alapelemei

Szövegeket olvasni és megérteni nem lehetséges bizonyos alapvető készségek nélkül, mint amilyen a szavak felismerése, elemzési képesség, szókincs. Ezeket vizsgálja a PIAAC úgynevezett Olvasási elemek része.

Észak-amerikai területen végzett kutatások rámutattak, hogy a felnőttek nem elhanyagolható százaléka rendkívül csekély olvasási készséggel rendelkezik. A felmérés Olvasási elemek része lehetővé teszi meghatározni a népességnek ezt a százalékát a részt vevő országokban. A felmérés eredményei alapján vissza lehet következtetni azokra a különféle okokra, amelyek a különösen alacsony olvasási készségek mögött állnak, és javaslatokat lehet megfogalmazni a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban.

Technológiai alapú problémamegoldás

A technológiai alapú problémamegoldás, mint kompetenciaterület először a PIAAC felmérésbe került bele. Magában foglalja a digitális technológiák, kommunikációs eszközök és hálózatok használatát az eredményes információkeresés, -megosztás és -értelmezés érdekében. Az ezen a téren elért eredmények alapján megfogalmazható, hogy mennyire sikeresek és célirányosak a felnőttek a technológiai alapú problémamegoldásban hétköznapi helyzetekben és a munkahelyi életükben. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy az egyes országok lakossága mennyire felkészült a 21. század technológiai kihívásaira.

Háttérkérdőív

A háttérkérdőív olyan alapvető demográfiai adatokat mér fel, mint az életkor, a képzettségi szint vagy a megkérdezett személy foglalkozási helyzete. A munkavállalók ezen kívül a munkakörükkel, munkahelyi környezetükkel, valamint a munkájuk során alkalmazott készségeikkel kapcsolatban is átfogó kérdéseket kapnak. A kapott adatok alapján felismerhetők a felnőttek képességeit és készségeit befolyásoló tényezők.

A PIAAC háttérkérdőívének alapelemei:

  • a megkérdezett személlyel kapcsolatos általános információk
  • oktatás és továbbképzés
  • jelenlegi foglalkozási helyzet és munkahelyi tapasztalatok
  • képességek általános és foglalkozással összefüggő alkalmazása
  • tanulással és hétköznapi témákkal kapcsolatos beállítottság
  • részvétel közösségi életben

Mintavétel

Minden ország egy véletlenszerűen kiválasztott reprezentatív mintán végzi el a felmérést. Az alapsokaságot azok a 16 és 65 év közötti felnőtt lakosok alkotják, akik nem zárt intézményekben (pl.: idősek otthona, büntetés-végrehajtási intézet) élnek.

A PIAAC főmérésben minden országban kb. 5000 véletlenszerűen kiválasztott 16 és 65 év közötti személy vesz részt.

Elemzések

Példák a PIAAC eddigi megvalósítására

OECD

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) az 1948-ban létrejött Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (Organisation for European Economic Co-operation, OEEC) jogutódja. Az OECC egyik fő feladata a II. világháborút követően az Európai Újjáépítési Program (Marshall Terv) végrehajtásának koordinálása volt. Az OECD alapító okmányát 1960. december 14-én írták alá Párizsban, és 1961-ben lépett hatályba. Az alapító okmányban megfogalmazott fő célok: a legmagasabb szintű fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatás elérése és az életszínvonal emelése a tagországokban, a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett, hozzájárulva ezáltal a világgazdaság fejlesztéséhez. A Szervezet 1961 szeptemberében kezdte meg működését, és 2011-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Az OECD napjainkban 35, a demokrácia és a piacgazdaság iránt elkötelezett tagállam alkotta kormányközi szervezet. Alapító tagjai között 18 európai és 2 észak-amerikai ország volt: Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, Norvégia, az NSZK, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada.

Az OECD megalakulása óta tagsága több hullámban bővült. Magyarország 1996-ban 27. tagállamként csatlakozott a Szervezethez. Jelenleg csatlakozási tárgyalások zajlanak Kolumbiával, Costa Ricával és Litvániával. E három ország belépésével az évtized végére a Szervezet tagsága elérheti a 38-at.Az Oroszországgal megkezdett csatlakozási tárgyalásokat a Tanács döntése alapján 2014 márciusában felfüggesztették. Afrika kivételével valamennyi kontinensen megtalálhatók a Szervezet tagországai. Az OECD egyre szorosabb, kiemelt partneri kapcsolatot ápol a világ gazdasági „óriásaival”, Brazíliával, Indiával és Kínával, valamint a gyorsan növekvő Indonéziával és a Dél-Afrikai Köztársasággal.

A Szervezet nemzetközileg is elismert elemző központ („think tank”), amely ajánlásokkal segíti a tagállamokat és külkapcsolati stratégiája alapján egyes nem tagországokat a különböző közpolitikák javítása érdekében. Ezenkívül elemzésekkel segíti a G7 és G20 csoport szakpolitikai tevékenységét. Statisztikákat és gazdasági és szociális adatokat szolgáltat. A gazdasági fejlődést elemzi és előrejelzéseket készít, vizsgálja a társadalmi változásokat és kereteket dolgoz ki – többek között – a gazdaság- pénzügypolitika, a kereskedelem, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, az innováció, az oktatás-képzés és egyéb szakpolitikai területeken. Az OECD összehasonlítja a tagországok tapasztalatait a különböző szakpolitikák terén, a közös kihívásokra és problémákra választ keres, meghatározza a „jó gyakorlatot” és sztenderdeket, segít a hazai és nemzetközi politikák összehangolásában. Az OECD alapvető célja, hogy a világgazdaság időszerű problémáiról szóló párbeszéd és döntéshozatal globális fóruma maradjon. Az OECD megerősített együttműködést folytat a kiemelt partnerországokkal (Brazília, Dél-Afrika, India, Indonézia, Kína) és rendszeres kapcsolatot tart fent egyes régiókkal, mint pl.: Dél-Kelet-Ázsia.

Az OECD legfőbb szerve a Tanács, amely miniszteri szinten általában évente egyszer ülésezik; résztvevői a gazdasági-, és a napirenden lévő témáktól függően a pénzügyi- vagy külügyminiszterek. A köztes időszakban az irányító funkciókat a tagországok OECD nagyköveteiből álló Tanács gyakorolja. A Szervezet szakmai és adminisztratív teendőit mintegy 2500 fős nemzetközi Titkárság látja el. Ennek élén a Tanács által öt évre kinevezett főtitkár (2006. június óta a már harmadik ciklusra is megválasztott Angel Gurría) áll. A főtitkár a Tanács alárendeltségében működik. Az OECD több mint 200 szakbizottságban és munkacsoportban fejti ki szakmai tevékenységét, amely felöleli a gazdaság- és szociálpolitika teljes területét.

PIAAC

A PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies – Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program) a felnőttek készségeiről eddig elkészített legátfogóbb nemzetközi kutatás, amely a résztvevő országokban vizsgálja az információs korban szükséges jártasságokat és összehasonlítható módon méri fel a felnőttek készségeit, a mindennapi életben és a munkavégzés során használt alapkompetenciáit. A PIAAC a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kezdeményezésére jött létre. A mérés 2008-ban indult, Magyarország 2016-ban a felmérés harmadik hullámához csatlakozott. A tervek szerint a felvételt tízévenként megismétlik.

Célok

A PIAAC-vizsgálat a következőkről ad megbízható, nemzetközi összehasonlításra alkalmas információt:

  • részkészségek szintje az alacsony képességszintű felnőttek esetében, akár használnak számítógépet saját bevallásuk szerint, akár nem;
  • a népesség megoszlása a szövegértés/szöveghasználat képessége szerint;
  • a népesség megoszlása a számolási képesség szintje szerint;
  • a felnőttek IT környezetben használt problémamegoldó stratégiái;
  • a kompetenciamérésen mutatott eredmények és szociokulturális tényezők, más háttérváltozók, valamint affektív változók közötti összefüggések, a háttérkérdőívek és a munkahelyi JRA kérdőívek (kérdőívek a munkahelyen elvárt készségekről) adatainak összefüggése a mért kompetenciaszintekkel.

A PIAAC-vizsgálat alapján készült adatbázisok nyilvánosak és kutathatók, az adatbázison alapuló elemzések az oktatáspolitika – különösképpen a felnőttképzés –, valamint a foglalkoztatáspolitika számára fontos következtetések levonására lesznek alkalmasak.

Az egyedi adatsorok a vizsgált személyek adatait az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, az azonosítást lehetetlenné tévő módon tárolják, illetve bocsátják a felhasználók rendelkezésére.

A kiemelt GINOP-6.2.1-VEKOP-15 projekt a PIAAC-vizsgálat lebonyolításának sikeréért felel, és lehetővé teszi, hogy a felmérés által elért információk feldolgozásával és az eredmények kiértékelésével a kormányzat távlatilag meghatározó stratégiai döntéseket és hatékonyabb, célzottabb intézkedéseket hozhasson a foglalkoztatás, a felnőttképzés, a köznevelés és a szakképzés területein.

Projektadatok

Kedvezményezett Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Cím Részvétel az OECD Felnőttek Képesség- és Kompetenciamérése Programjában (PIAAC)
Támogatás összege Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból 798 millió forint, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program forrásaiból 302 millió forint, mindösszesen 1,1 Mrd Ft
Támogatás mértéke 100%
Projekt azonosítószám GINOP-6.2.1-VEKOP-15-2015-00001
Megvalósítás időtartama 2015.09.03. – 2020.12.31.

Konzorcium

A projektet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által alkotott konzorcium valósítja meg. A konzorcium vezetője a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal.

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

Az intézmény 2014. december 15-én jött létre, amikor hatályba lépett a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról szóló 319/2014. (XII.13.) Kormányrendelet, melyben a Kormány állami szakképzési és felnőttképzési szervként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt jelölte ki. Ennek értelmében a szakképzésről szóló törvényben, a felnőttképzésről szóló törvényben, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben az állami szakképzési és felnőttképzési szerv számára meghatározott feladatokat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal látja el. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal központi hivatal, illetékességi területe országos.

Központi Statisztikai Hivatal

A Központi Statisztikai Hivatal nagy múltú, szakmailag önálló kormányhivatal. Feladatait és hatáskörét a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény és az annak végrehajtására kiadott 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet, illetve az országos statisztikai adatgyűjtési program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet határozza meg.

A Központi Statisztikai Hivatal feladata a hivatalos statisztikai szolgálaton belül

 

  • a statisztikai tevékenységek összehangolása, szakmai – meghatározott esetekben egyéb jellegű – irányítási tevékenység ellátása;
  • a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének összeállítása, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél.

 

A Központi Statisztikai Hivatal a feladatainak teljesítése érdekében a hivatalos statisztikai szolgálat tagjaitól tájékoztatást kérhet statisztikai tevékenységükről, az országos statisztikai adatgyűjtési program végrehajtásáról, akik a kért tájékoztatást kötelesek megadni.

Innovációs és Technológiai Minisztérium

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Kormányrendelet alapján az Innovációs és Technológiai Minisztérium felel országunk gazdaságstratégiájáért, fenntartható fejlődéséért, innováció- és tudománypolitikájáért, a magyar vállalkozásokért, az infokommunikációért, az okos és tiszta energiáért, és végül, de nem utolsósorban a megfelelően képzett munkaerő rendelkezésre állásáért.

Pénzügyminisztérium

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Kormányrendelet alapján az Pénzügyminisztérium felel – többek közt – országunk gazdaság- és foglalkoztatáspolitikáért, illetve koordinálja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) folytatott kormányzati tevékenységet.

Előzmények

A PIAAC két korábbi nemzetközi felnőtt kompetenciamérésen alapul. Az 1990-es évek közepén az IALS (International Adult Literacy Survely – Olvasás és szövegértés nemzetközi felnőtt felvétel) keretein belül összesen 22 országban mérték a felnőttek szövegértési és számolási készségeit. 1998-ban Magyarország is részt vett ebben a felmérésben. 2003 és 2008 között (Magyarországon 2008-ban) az ALL (Adult Literacy and Life Skills Survey – Felnőtt lakosság alap- és életvezetési képességeiről) felmérés 11 országban mérte az említett képességeket. Mindkét teszt egy háttérkérdőívet és nyomtatott füzetekben elvégzendő feladatokat foglalt magában. Ezek a felvételek szemléltették, hogy a felnőttek készségeit sikeresen lehet mérni egyszerre több országban, és ez előkészítette a terepet a PIAAC kidolgozására.

Mi a PIAAC?

A PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies) a PISA-hoz (Programme for the International Student Assessment) hasonlóan az OECD szervezésében megvalósuló nemzetközi összehasonlító képességfelmérő tanulmány. A PISA-val ellentétben, amely a tanulók képességeit méri, a PIAAC középpontjában a 16 és 65 év közötti felnőtt lakosság áll, és az eddig elkészített legátfogóbb nemzetközi felvétel. Ez a kutatás a résztvevő országokban vizsgálja az információs korban szükséges jártasságokat és összehasonlítható módon méri fel a felnőttek készségeit. A 21. század társadalmában és a globális gazdaságban való sikeres részvételhez szükséges kulcsfontosságú készségekre összpontosít. E készségek méréséhez a felvétel tartalmaz egy háttérkérdőívet és egy, a válaszadó által kitöltött készség és kompetenciamérést.

A PIAAC a résztvevő országok intézményei, a szervezetek nemzetközi konzorciuma, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közötti együttműködés eredményeként valósul meg. A tervek szerint a felvételt tízévenként megismétlik.

A PIAAC bevezetése

A nemzetközi konzorcium elmúlt néhány évben kifejtett erőfeszítéseinek eredményeként megszületett az új nemzetközi PIAAC felvétel. Az adatfelvétel első körére 2010 és 2012 között került sor. A következő országok vettek részt benne: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Ciprus, a Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Japán, Korea Köztársaság, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, az Orosz Föderáció, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. A PIAAC első körének eredményeit 2013 októberében tették közzé. Az adatfelvétel második körét 2013 és 2015 között folytatták le, az alábbi országok közreműködésével: Chile, Görögország, Indonézia, Izrael, Litvánia, Új-Zéland, Szingapúr, Szlovénia és Törökország. A PIAAC második körének eredményeit 2016. júniusában tették közzé. A harmadik kör résztvevői: Ecuador, Magyarország, Kazahsztán, Mexikó és Peru.

A PIAAC a felnőtt készségek előző nemzetközi felvételeire épül, ami lehetővé teszi a szövegértés szintjeinek összehasonlítását 13-17 éven keresztül, több országra kiterjedően. Azon országok, amelyek részt vettek vagy az IALS és/vagy az ALL felmérésben, azt is elemezhetik, hogy milyen változások következtek be a felnőttek készségeiben az idők során.

Újszerű megoldások a PIAAC-ban

A korábbi felmérésekhez képest a PIAAC lényeges újításokkal szolgál:

  1. A korábbi, kizárólag papíron kitölthető felmérésekkel ellentétben a PIAAC teljes mértékben elvégezhető számítógépen.
  2. Technológiai alapú problémamegoldó képességet is mér (problémamegoldás technológia-gazdag környezetben), amely a társadalom növekvő technicizálódását figyelembe véve egyre fontosabbá válik. Ide tartozik például információk kikeresése az interneten vagy az e-mailes kommunikáció.
  3. Az IALS és ALL mérésekkel kapcsolatban megfogalmazódott a kritika, hogy a mérési eszközök az olvasási készségek alacsonyabb tartományában nem tettek megfelelő különbségeket. A PIAAC-ban kiegészítésként szereplő olvasási elemek részletes információkkal szolgál a gyenge olvasási készséggel rendelkező személyek képességeivel kapcsolatban.
  4. A háttérkérdőívben ilyen vizsgálatok keretei között először szerepelnek munkahelyi előfeltételekkel kapcsolatos kérdések annak meghatározására, hogy milyen összefüggés van a kompetenciák szintje és ezen kompetenciák tényleges munkahelyi használata között.

Mit mér a PIAAC?

A PIAAC a technológiai és kommunikációs eszközök használatával kapcsolatos érdeklődést, attitűdöket és azokat a képességeket méri, amelyek az információk megtalálásához, összegyűjtéséhez és felhasználásához, a tanuláshoz és a másokkal való kommunikációhoz szükségesek. A PIAAC ezen kívül adatokat gyűjt arról, hogy az emberek hogyan használják munkájuk során a munkájukkal kapcsolatos kulcsfontosságú készségeiket. Ez első alkalommal szerepel nemzetközi felmérésben. A PIAAC úttörő munkát végez abban is, hogy számítógépes mérési eszközt használ a nemzetközi kutatásban.

A felvétel az információs korban szükséges következő alapvető felnőtt készségeket méri:

Szövegértés

Ez a készség különféle írott szövegekből származó információ megértését és felhasználását teszi lehetővé. Enélkül nem fejleszthetők az összetettebb készségek, és az egészséges gazdasági és társadalmi fejlődéshez is elengedhetetlen.

Számolási készség

Ennek segítségével tudunk matematikai információkat és gondolatokat felhasználni, alkalmazni, értelmezni és kommunikálni. Alapvető készség egy olyan korban, amikor az emberek egyre több és szélesebb körű matematikai információval találkoznak a mindennapi életben. A számolási készségre a szövegértéssel együtt van szükség, és fontos annak meghatározása, hogyan viszonyul egymáshoz ez a két készség.

Problémamegoldás technológia-gazdag környezetben

Ez az a készség, amellyel sok különböző forrásból képesek vagyunk megtalálni, értékelni és használni információkat, illetve megoldani olyan problémákat, mint pl.: egy könyv kikeresése a könyvtárban vagy eligazodás egy bonyolult weboldalon.

Olvasási készség.

A feladatoknak ez a része alapvető olvasási készségeket mér, például a szavak felismerését, a szókincset és az olvasás gördülékenységét.

Hogyan hasznosulnak a PIAAC eredményei?

A PIAAC eredményei segítik az országokat annak jobb megértésében, hogy az oktatás és képzés hogyan fejleszti a felnőttek alapvető készségeit. Az államok számos kihívással néznek szembe: legyenek versenyképesek egy globalizált gazdaságban, tartsák rugalmasan a munkaerőpiacukat, és készek legyenek megfelelni az új, vagy a változó igényeknek, ösztönözzék az embereket a munkaerő-piaci részvételre, és foglalkozniuk kell az elöregedő társadalom által támasztott kihívásokkal is. A PIAAC nagyon jó minőségű adatokat gyűjt a résztvevő országokban, és olyan információkkal látja el a döntéshozókat, amelyek segítenek a jelenlegi helyzet értékelésében és hatékonyabb programok tervezésében. A PIAAC felvétel a felnőttek kulcskompetenciái és a formális képzés mérésével sokkal teljesebb képet nyújt a felnőttek készségeinek alkalmazásáról, mint ami eddig rendelkezésre állt.

Nemzetközi összehasonlítás

A PIAAC program értékét lényegesen növeli annak nemzetközi jellege. A kérdőívet és a mérőeszközöket úgy tervezték, hogy azok használhatóak legyenek a résztvevő országok különféle kultúráiban, nemzetiségeinél és használt nyelveivel. A felvétel során minden résztvevő országnak követnie kell a közös standardokat és eljárásokat, ezért a PIAAC során mért felnőtt készségek megbízhatóan összehasonlíthatóak egymással.

A felvétel időrendje

A PIAAC főmérés során minden résztvevő országban körülbelül 5000 16 és 65 év közötti felnőttet kérdeznek meg (Magyarországon ez kiegészül az álláskeresők 1000 fős mintájával). A főmérést egy 1500 fő bevonásával elvégzett tereppróba előzi meg, amelynek célja a felmérés eszközeinek és felépítésének tesztelése. Magyarországon a tereppróba 2016-ban sikeresen lezajlott, a főmérésre pedig 2017-ben kerül sor. A PIAAC felmérés az eddigiek során 32 országban ment sikeresen végbe. Magyarországon az első eredményeket előreláthatólag 2019-ben hozzák majd nyilvánosságra. A cél az, hogy a felvételt később megismételjék, hogy látható legyen, hogyan változnak a felnőttek készségei országon belül és a többi résztvevő országgal történő összehasonlításban.