OECD

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) az 1948-ban létrejött Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (Organisation for European Economic Co-operation, OEEC) jogutódja. Az OECC egyik fő feladata a II. világháborút követően az Európai Újjáépítési Program (Marshall Terv) végrehajtásának koordinálása volt. Az OECD alapító okmányát 1960. december 14-én írták alá Párizsban, és 1961-ben lépett hatályba. Az alapító okmányban megfogalmazott fő célok: a legmagasabb szintű fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatás elérése és az életszínvonal emelése a tagországokban, a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett, hozzájárulva ezáltal a világgazdaság fejlesztéséhez. A Szervezet 1961 szeptemberében kezdte meg működését, és 2011-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Az OECD napjainkban 35, a demokrácia és a piacgazdaság iránt elkötelezett tagállam alkotta kormányközi szervezet. Alapító tagjai között 18 európai és 2 észak-amerikai ország volt: Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, Norvégia, az NSZK, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada.

Az OECD megalakulása óta tagsága több hullámban bővült. Magyarország 1996-ban 27. tagállamként csatlakozott a Szervezethez. Jelenleg csatlakozási tárgyalások zajlanak Kolumbiával, Costa Ricával és Litvániával. E három ország belépésével az évtized végére a Szervezet tagsága elérheti a 38-at.Az Oroszországgal megkezdett csatlakozási tárgyalásokat a Tanács döntése alapján 2014 márciusában felfüggesztették. Afrika kivételével valamennyi kontinensen megtalálhatók a Szervezet tagországai. Az OECD egyre szorosabb, kiemelt partneri kapcsolatot ápol a világ gazdasági „óriásaival”, Brazíliával, Indiával és Kínával, valamint a gyorsan növekvő Indonéziával és a Dél-Afrikai Köztársasággal.

A Szervezet nemzetközileg is elismert elemző központ („think tank”), amely ajánlásokkal segíti a tagállamokat és külkapcsolati stratégiája alapján egyes nem tagországokat a különböző közpolitikák javítása érdekében. Ezenkívül elemzésekkel segíti a G7 és G20 csoport szakpolitikai tevékenységét. Statisztikákat és gazdasági és szociális adatokat szolgáltat. A gazdasági fejlődést elemzi és előrejelzéseket készít, vizsgálja a társadalmi változásokat és kereteket dolgoz ki – többek között – a gazdaság- pénzügypolitika, a kereskedelem, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, az innováció, az oktatás-képzés és egyéb szakpolitikai területeken. Az OECD összehasonlítja a tagországok tapasztalatait a különböző szakpolitikák terén, a közös kihívásokra és problémákra választ keres, meghatározza a „jó gyakorlatot” és sztenderdeket, segít a hazai és nemzetközi politikák összehangolásában. Az OECD alapvető célja, hogy a világgazdaság időszerű problémáiról szóló párbeszéd és döntéshozatal globális fóruma maradjon. Az OECD megerősített együttműködést folytat a kiemelt partnerországokkal (Brazília, Dél-Afrika, India, Indonézia, Kína) és rendszeres kapcsolatot tart fent egyes régiókkal, mint pl.: Dél-Kelet-Ázsia.

Az OECD legfőbb szerve a Tanács, amely miniszteri szinten általában évente egyszer ülésezik; résztvevői a gazdasági-, és a napirenden lévő témáktól függően a pénzügyi- vagy külügyminiszterek. A köztes időszakban az irányító funkciókat a tagországok OECD nagyköveteiből álló Tanács gyakorolja. A Szervezet szakmai és adminisztratív teendőit mintegy 2500 fős nemzetközi Titkárság látja el. Ennek élén a Tanács által öt évre kinevezett főtitkár (2006. június óta a már harmadik ciklusra is megválasztott Angel Gurría) áll. A főtitkár a Tanács alárendeltségében működik. Az OECD több mint 200 szakbizottságban és munkacsoportban fejti ki szakmai tevékenységét, amely felöleli a gazdaság- és szociálpolitika teljes területét.

PIAAC

A PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies – Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program) a felnőttek készségeiről eddig elkészített legátfogóbb nemzetközi kutatás, amely a résztvevő országokban vizsgálja az információs korban szükséges jártasságokat és összehasonlítható módon méri fel a felnőttek készségeit, a mindennapi életben és a munkavégzés során használt alapkompetenciáit. A PIAAC a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kezdeményezésére jött létre. A mérés 2008-ban indult, Magyarország 2016-ban a felmérés harmadik hullámához csatlakozott. A tervek szerint a felvételt tízévenként megismétlik.

Célok

A PIAAC-vizsgálat a következőkről ad megbízható, nemzetközi összehasonlításra alkalmas információt:

  • részkészségek szintje az alacsony képességszintű felnőttek esetében, akár használnak számítógépet saját bevallásuk szerint, akár nem;
  • a népesség megoszlása a szövegértés/szöveghasználat képessége szerint;
  • a népesség megoszlása a számolási képesség szintje szerint;
  • a felnőttek IT környezetben használt problémamegoldó stratégiái;
  • a kompetenciamérésen mutatott eredmények és szociokulturális tényezők, más háttérváltozók, valamint affektív változók közötti összefüggések, a háttérkérdőívek és a munkahelyi JRA kérdőívek (kérdőívek a munkahelyen elvárt készségekről) adatainak összefüggése a mért kompetenciaszintekkel.

A PIAAC-vizsgálat alapján készült adatbázisok nyilvánosak és kutathatók, az adatbázison alapuló elemzések az oktatáspolitika – különösképpen a felnőttképzés –, valamint a foglalkoztatáspolitika számára fontos következtetések levonására lesznek alkalmasak.

Az egyedi adatsorok a vizsgált személyek adatait az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, az azonosítást lehetetlenné tévő módon tárolják, illetve bocsátják a felhasználók rendelkezésére.

A kiemelt GINOP-6.2.1-VEKOP-15 projekt a PIAAC-vizsgálat lebonyolításának sikeréért felel, és lehetővé teszi, hogy a felmérés által elért információk feldolgozásával és az eredmények kiértékelésével a kormányzat távlatilag meghatározó stratégiai döntéseket és hatékonyabb, célzottabb intézkedéseket hozhasson a foglalkoztatás, a felnőttképzés, a köznevelés és a szakképzés területein.

Projektadatok

Kedvezményezett Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
Cím Részvétel az OECD Felnőttek Képesség- és Kompetenciamérése Programjában (PIAAC)
Támogatás összege Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból 798 millió forint, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program forrásaiból 302 millió forint, mindösszesen 1,1 Mrd Ft
Támogatás mértéke 100%
Projekt azonosítószám GINOP-6.2.1-VEKOP-15-2015-00001
Megvalósítás időtartama 2015.09.03. – 2020.12.31.

Konzorcium

A projektet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által alkotott konzorcium valósítja meg. A konzorcium vezetője a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal.

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

Az intézmény 2014. december 15-én jött létre, amikor hatályba lépett a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról szóló 319/2014. (XII.13.) Kormányrendelet, melyben a Kormány állami szakképzési és felnőttképzési szervként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt jelölte ki. Ennek értelmében a szakképzésről szóló törvényben, a felnőttképzésről szóló törvényben, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben az állami szakképzési és felnőttképzési szerv számára meghatározott feladatokat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal látja el. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal központi hivatal, illetékességi területe országos.

Központi Statisztikai Hivatal

A Központi Statisztikai Hivatal nagy múltú, szakmailag önálló kormányhivatal. Feladatait és hatáskörét a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény és az annak végrehajtására kiadott 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet, illetve az országos statisztikai adatgyűjtési program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet határozza meg.

A Központi Statisztikai Hivatal feladata a hivatalos statisztikai szolgálaton belül

  • a statisztikai tevékenységek összehangolása, szakmai – meghatározott esetekben egyéb jellegű – irányítási tevékenység ellátása;
  • a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programja tervezetének összeállítása, a saját adatgyűjtéseinek végrehajtása és a program végrehajtásának figyelemmel kísérése a hivatalos statisztikai szolgálat szerveinél.

A Központi Statisztikai Hivatal a feladatainak teljesítése érdekében a hivatalos statisztikai szolgálat tagjaitól tájékoztatást kérhet statisztikai tevékenységükről, az országos statisztikai adatgyűjtési program végrehajtásáról, akik a kért tájékoztatást kötelesek megadni.

Nemzetgazdasági Minisztérium

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv.